A családállításban ujjal mutogatunk hátrafelé?

A családállításról beszélgettünk egy ismerőssel, és elhangzott, hogy valakinek a valakije azt mondta, ez az egész a felelősség áthárításáról szól. Kérdeztem, hogy kinél volt családállításon? Ja, családállításon nem volt.

Először is azt gondolom, ha valami, akkor ez az a műfaj, amiről nem tudunk érdemben nyilatkozni, amíg nem próbáltuk. Több okból is, de ez utóbbi vélemény szempontjából fontos, hogy erről beszéljünk. Sokan nem vettek még részt családállításon, és kár lenne, ha tapasztalat híján és rossz prekoncepció miatt téves következtetésre jutnának.

Aki volt már állítani, az valami mást kellett, hogy megéljen. Épp az előbbi feltételezés ellenkezőjét.

Nagyon fontos tézis a családállításban az ősök tisztelete és az, hogy mindennél fontosabb számunkra, hogy  a származási családhoz, a klánunkhoz tartozzunk.  Soha nem hibást keresünk. Az elakadás gyökerét megkeresni nem ujjal mutogatást jelent. Egy jó állításban megtörténik a felismerés. Ezt követi a történtek és az ősök elismerése. Nincs hibáztatás, nincs bűnbak keresés, nincs ujjal mutogatás.  Épp ellenkezőleg. Ha az elismerés  megtörténik, akkor jöhet létre az oldás, az egész eljut a fejből a szívbe: már látom, értem, elismerem, érzem… és máshogy csinálhatom ezentúl.

Ha ebben a folyamatban a felelősséget áttolnánk a szülőkre, azzal nem hogy megerősítenénk az odatartozást, hanem eltávolítanánk egymástól a szereplőket, és ez a családállítás lényegének mondana ellent.  Családállításban pedig épp az odatartozást erősítjük. Ezt az érzést is erősíti az oldás.

A  megoldásorientált családállításra ez jellemző:

„A miértek helyett, ami a problémába visz, arra koncentrálunk, hogy mit szeretnél? Min szeretnél változtatni? Ezek a kérdések fognak a múltból a jelenbe és a jövőbe vezetni, ugyanis: “A probléma elemei nem egyeznek meg a megoldás elemeivel.” Ludwig Wittgenstein

Azaz, hiába tudod, hogy hogyan kerültél bele egy bizonyos helyzetbe, és szeded ezt ízekre, attól még nem fogod tudni a megoldást.” (Szabó Szilvia)

A megoldásorientált családállítás során megmutatjuk a lehetőségét annak, hogy másképp is csinálhatom, HA ÉN ÚGY DÖNTÖK. Mindezt úgy, hogy közben odatartozom.